2011. április 14., csütörtök

kereszténység

" Kereszténység okosságáról:Nagy mesterfogása a kereszténységnek, hogy olyan hangosan hirdeti az ember teljesen méltatlan voltát, bűnösségét és hitványságát, hogy ezzel lehetetlenné teszi az embertárs megvetését."Bárhogyan vétkezzék is, lényegében nem különbözik tőlem:én vagyok teljesen méltatlan és hitvány"- mondja a keresztény.De ez az érzés is elveszítette legszúrósabb tüskéjét, mert a keresztény nem hisz egyéni silányságban:mint ember gonosz, ezért egy kicsit megnyugtatja a gondolat, hogy úgyis mindnyájan egy tőről fakadunk. " F.nietzsche 

Hihetetlen hogy léteznek olyan emberek akik mindent szó nélkül el is hisznek, a manipulálás képessége az igazi méreg, de van szerencsére ellen méreg is ami nem más mint a gondolkozás.Amely a legnagyobb bűn a keresztények és az istenük szemében, számomra egy erősen vallásos ember túl "gonosz" magával és a világgal szemben, aki nem élvezi az életet annak minek élnie? Csak azért hogy szenvedjen, és mások báb játékaivá váljon? Kényszeresen akarjon olyan lenni ami mások szerint jó, és magát el sorvasztani, az életet kasztrálni.....

2011. április 3., vasárnap

filozifia, eszmefuttatás

Vajon ami irreális, megfoghatatlan "értelem" feletti, az a másik számára pár szóban meg magyaráz ható jelenség, akkor most kinek is van igaza?
 Sokszor fordul elő hogy amit nem értünk, vagy nem akarunk érteni, esetleg lusták vagyunk gondolkozni bizonyos összefüggéseken, azt máris irreálisnak, természet felettinek vagy "csodának" tituláljuk...

És ezt a számunkra szilárd véleményt magunktól hoztuk e meg? hogy mit és minek ítélünk meg, az esetek nagy részében semmi személyes aspektust sem vettünk magunkhoz, a szemléletünk csak a máshonnan össze szedett vetett gondolatokból született amit a magunk képére formáltunk és ezt hisszük "igaznak" Ez a realitás amit magunkba szívunk egyre csak növekszik, míg végül a sajátunknak nem nevezzük....
 Nagy hamar megremegnek az ilyen "bálványok" ha ellenkező gondolattal találkoznak, és ha elég ügyesek vagyunk később már a saját igazunkat* hallhatjuk vissza a következő alkalommal.